Az nhl.com szerint az 5 ok amiért playoffolunk: az erős szezonkezdet, Mackinnon, a fiatalok beérése, Varlamov és Roy. Nehéz vitatkozni ezekkel, én egy kicsit bővebben értékelném a dolgot, ha már így tényszerűvé is vált az idei feltámadásunk :)

Tehát, ha egy szóval kéne összefoglalnom hogy miért lettünk ennyivel jobbak, az (mily meglepő) Roy. Persze a nyári nagytakarítás (thanks Mr. Kroenke Jr.) és Sakic higgadt és ésszerű gondolkodása is kellett hozzá, de ahogy azt mindig is mondtam, a dolgok nagy része az edzőn múlik. Ha az nem stimmel, lehet ott akármilyen világbajnok gépezet, nem lesz siker. Na de miben is hozott változást Roy -most nem beszélve a már lassan unásig és sok helyről hallott hozzáállás-, hangnem- é szellemiségbeli különbségről- a játék vs. statisztikák összevetés terén:

1. Roy maximálisan kihasználja a keret sajátosságait. Adva volt egy sok fiatal, gyors és technikás, de nem különösebben testes csatárból álló offense, így ott egy korongbirtokláson alapuló de nagyon up-tempo támadójátékot honosított meg, ami ligaszinten is elit gólképességet eredményez (5. a ligában). nagyjából azt játszuk amint a Blackhawks, csak még náluk is egy kicsit jobban mert több ilyen típusú csatárunk van. Mindemellett mindenkinek megvan a helye a szigorú védekezésben, és ezzel el is érkeztünk a másik kulcsponthoz, a védekezéshez.

2. Ugyanis az NHL-szinten papíron kifejezetten gyenge védelem hiányosságait csakis egy koherens, jól működő csapatvédekezéssel lehet ellensúlyozni, és ennek iskolapéldája az idei Avs. Azzal hogy a csatárok ennyire aktív résztvevői a védekezésnek, kevesebb a teher a védőkön, akik nem mellesleg így többet is tudnak felmenni a támadásokkal. Ez a zónázós-emberfogásos hibrid defensive system -ha mindenki rendesen teszi dolgát- baromi hatékony. A gyors csatárok könnyen visszazárnak, követik az embert ameddig az nem ér be egy másik védekező játékos "zónájába", ahol a védő átveszi az embert és rajta marad ameddig szerelni nem tudja, vagy ki nem szorítja a következő zónába, ahol átveszi a következő védekező játékos. Ez persze akkor tud igazán hatékony lenni ha nem megy el energia egy agresszív forecheckingen alapuló játékra, így ezt a mi rendszerünk nagyjából feladta, inkább a támadóharmad határán kezdünk el védekezni. Ennek eredménye a ligaszinten abszolút középmezőny (15. hely) kapott gólok tekintetében, ami a rendelkezésre álló erőkből egy várakozásokat felülmúló eredmény.

3. A speciális egységek hatékonysága a szezon kétharmadáig szintén koherens képet festett. A PP elit PPQB bekk nélkül nem nagyon lehet a liga élmezőnyében, így ennek megfelelően a biztos középmezőnyben tanyáztunk egész szezonban. PK-ban pedig igazán jó two-way vagy shutdown bekkek híján szintén nem lehetett nagy dolgokat várni, így ott is a szezon nagy részében hoztunk egy közepes átlagot. Az idény utolsó harmadára azonban -némiképp meglepetésre- eltolódott a két egység a váratlanabbik irányba, azaz a PP feljavult (8. hely) köszönhetően a feljavult védőjátéknak és a folyékonyabb támadóharmadbeli mozgásnak (tegnap beszéltük is a meccs alatt, hogy idén végig nagyon könnyen fel tudunk állni előnyben, ami jelentős előrelépés az elmúlt évekhez képest), és a PK pedig egyre inkább leromlik (24. hely), pedig kiválóan indult a szezonban.

4. Ami viszont engem ezeknél sokkal jobban érdekel az a 5 on 5 hockey minősége, mivel a playoffban úgyis ennek van leginkább jelentősége, ezen dőlnek el igazán a meccsek. Na itt viszont szintén kirívóan jól teljesítünk, a lőtt-kapott gólok aránya 4. legjobb a ligában!

5. Egyéb mutatók:
- 3. legkevesebb kisbüntetés. Magyarul baromi fegyelmezett a védekezés, kerüljük a felesleges kiállításokat, a jó rendszer egyik fő ismérve.
- 10. legtöbb ütközés, azaz noha nem kifejezetten nagydarab játékosok alkotják a keretet, kemények tudunk lenni.
- 11. legtöbb blokkolt lövés, korrekt.
- 6. legkevesebb eladott korong. Szintén a fegyelmezett, jó rendszer jellemzője.
- 4. legtöbb szerzett korong. Önmagáért beszél, a visszafogott forechecking és az intenzív backchecking hatékony ötvözetének eredménye ez is.
- leading/trailing statok: előkelő helyen (top10) állunk győzelmi százalék mutatókban ha vezetünk az első és második harmadok után, sőt, még erősebbek vagyunk ha vesztésre állunk egy, illetve 2 harmad után (top5 mindkettő). Előbbi jó game management képességet, utóbbi pedig kirívóan nagy önbizalomrólt és mentális tartásról tanúskodik.

Tehát összességében semelyik csapatstatisztikai mutatóban nem vagyunk rosszak (kivéve mostanában a PK-t), sőt, sokban kifejezetten az élmezőnyben vagyunk. És mindez Roytól, illetve a teljes egészében általa összeállított (jó, Armyt megörökölte, de nem is küldte el) edzői stábtól ered.

További vívmányok idén:
- Allaire munkája, ami egyértelműen meccsnyerő elit kapussá konvertálta Varlamovot
- a csatárok sokoldalúsága, hiszen rengeteg variációs lehetőség áll rendelkezésre, ami a kulcsemberek sérüléseit is átvészelhetővé teszi
- a védők támadási hajlandósága, amivel nagyban hozzájárulnak a gólterméshez
- sokkal jobb people magament. Ez tette hasznos játékossá az olyan senkiket is mint Holden vagy Guenin, tette jóvá a szezon elején szenvedő Barriet, top védővé Johnsont, és újra használhatóvá Hejdát.

A következő értekezés a "Mik az esélyeink a Hawks ellen" címet fogja viselni, hamarosan az is de facto aktuális lehet :)